Tudásolimpián jártam

Ebben az esztendőben kapcsolódtam be a Tudásolimpia elnevezésű görögkatolikus levelezős versenybe matematika, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv tárgyakból. Jövőre tervezem a biológia és kémia tárgyakból való nevezést is.

Számomra nagyon érdekes és izgalmas megmérettetés volt, hiszen ilyen speciális versenyen nem vettem még részt.

Jelenleg a Ciszterci Nevelési Központ Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 7.a. osztályába járok, több versenyen is részt vettem, például a Tudásolimpia 2019. június 6. napján Nyíregyházán megrendezett öntőjével párhuzamosan egy média verseny díjkiosztóján kellett volna lennem Kecskeméten.

Számomra ez a verseny azért volt különleges, mert nem a tananyagra "ment rá", hanem a globális tudásra, az életszerű dolgokra. Ha nem tudtam valamit utánanézhettem és így tanultam is nem csupán számot adtam a megszerzett ismeretekről.

Az, hogy e-mail útján küldtem vissza a megoldott feladatlapokat nagyon menő volt és bevallom "nagylányos"érzéssel töltött el, ami a személyes megjelenést igénylő Nyíregyházán, a Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskolán megrendezett döntőnél persze visszaütött, mert ott é, mint kis 7-es voltam jelen szemben a 8, 9-esekkel.

Nagyon jó érzés volt Apukám egykori iskolájába belépni, bár kissé szorongtam, mert azt hittem nem ismerek ott senkit. A szüleimet szeretettel és ismerősként üdvözölték jópáran, aztán én is találkoztam Keresztapukámmal, "Kereszt-testvéremmel" (ahogyan a családban nevezzük a Keresztszüleim gyermekeit) és a nyíradonyi volt osztálytársaim, évfolyamtársaim közül pár ismerőssel (persze sokat változtak, én az 1. osztályt jártam a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskolában és azóta eltelt 6 év J ), valamint a Családtáborokból sok ismerős arccal.

A Parókiánkat képviseltem ezen a versenyen és teljesen meglepett, hogy mennyi egyházi iskolája van a mi Egyházunknak. Jó érzés volt hallani a sok-sok intézményt és korábbi, szeretett iskolám eredményt elért tanulóinak nevét.

Kocsis Tamás atya tartott nekünk értékes előadást, itt lazíthattunk, levezethettük a verseny során felgyülemlett izgalmakat.

Számomra a legkülönlegesebb mégis az Érsek atyával való beszélgetés volt. Pár hetedikes és nyolcadikos fiúval, Ágica nénivel és Érsek atyával érdekes, minket foglalkoztató kérdésekről beszélgettünk, amit név nélkül, kortársaink fogalmaztak meg.

Sok olyan válasz elhangzott mely az én fejemben nem állt korábban összefüggésben, pl: abortusz-eutanázia összefüggése.

Érsek atya személyes, hozzá intézett kérdésekre is válaszolt, ami a nőtlenül szentelésével, gyermekkorával voltak kapcsolatban. Nagyon őszintén és nyíltan beszélt arról is, hogy hogyan vezette Őt a Gondviselés Egyházunk élére, holott Ő teljesen más életutat tervezgetett. Megtudtam, hogy Ő elvonult, csendes, imádságban és munkában megélt szerzetesi életre vágyott és a Jóisten teljesen más pályára állította.

Számomra mindez a pünkösdvasárnapi Szent Liturgián állt össze kerek egésszé, röviden így foglalhatnám össze:

Legyenek terveink, elképzeléseink, de tudjuk elfogadni ha a Gondviselés más irányba terel minket és hagyjuk, hogy a Szentlélek bölcsessége felülírja elképzeléseinket, merjünk, tudjunk újra és újra tervezni.

Talán orvos szeretnék lenni, de most már tudom nem ez a legfőbb cél, hanem, hogy meghalljam, megértsem a Gondviselés merre terel és ott megálljam a helyem, merjek beleállni mindig abba a helyzetbe, amire Ő hív.

Zajácz Veronika