Egész éves filmklub a pécsi görögkatolikusoknál

Tavaly nyáron Zajácz Gábor, pécsi parókus meghirdetett egy szeptemberben induló filmklubot, amelynek célja a lelki feltöltődés mellett a közösségépítés is volt. A rendezvény nyitott volt minden érdeklődő számára: nemcsak a görögkatolikus, hanem a római katolikus híveket és a város lakóit is várták. Maráczy Tibor beszámolója.

A múlt év nyarán Zajácz Gábor parókus atya meghirdette, és mindenkit szeretettel invitált a szeptemberben induló filmklub közösségi eseményére. A lelki élményeken túl az is célja volt a kezdeményezésnek, hogy a hívek ne csak a Szent Liturgián és egyéb imádságos eseményeken találkozzanak egymással, hanem egyfajta közösségépítés keretében a templomon kívül eseményeken, programokon is. A parókus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendezvény nyitott, nem csak a görögkatolikus szertartású híveket várja. A szórványban élő pécsi görögkatolikusok mellett, a Szent Liturgián számos római katolikus hívő is részt vesz. A parókus invitálása nekik is szólt. A város lakói felé történő nyitottság jegyében, a filmklub időpontjai a közöségi oldalra is felkerülnek, az itt élők is értesülhetnek róla.

Mennyei csodák

A nagy várakozással várt első vetítés szeptember 23-án volt a Görögkatolikus Közösségi Házban. A Mennyei csodák című filmet vetítette a parókus atya. A film egy megtörtént esetet dolgozott fel, amikor is egy mélyen vallásos család gyermeke nagyon súlyos beteg lett. Drámaian mutatja be a szülők küzdelmét, a vallási közösségük támogatását. Ugyanakkor a hitbéli ingadozásukat, sokszor a kétségbeesésüket is. Amikor már minden elveszettnek látszik egy balesetet követően, amikor is a gyermek egy zuhanást szinte sérülés nélkül vészel át, bekövetkezik a csodálatos gyógyulása. Az igazi katarzist a vallási közösségük velük szembeni viselkedése váltja ki, akik csalással vádolják őket. Ezt talán nehezebb lehetett elviselni, mint a gyermekük betegségét. Nehezebb lehetett, mert a film igaz történetet dolgozott fel. A történet lezárásaként a családod mutatja a rendező, természetesen a film elkészültének időpontjában. A vetítést követően egy szerény agapé kíséretében, a parókus atya bevezető mondatai után, a jelenlévők is megszólaltak, elmondva az őket érintő mozzanatokat, és így egy folyamatos beszélgetés alakult ki.

Don Bosco

A sikeres kezdetet folytatás követte. A jelenlévők a felkínált lehetőségek közül a Don Bosco című életrajzi film vetítését kérték. A Don Bosco című film első részének vetítésére október 24-én került sor. A második vetítésre már szép számmal jöttek az érdeklődők. A film olyannyira ismert, hogy ismertetésétől eltekintenénk, hiszen a különböző televíziós csatornákon többször is vetítették. Igazából a vetítés utáni beszélgetés adta meg a történet kiegészítését. Az elhangzott benyomások igen elgondolkodtató véleményeket fogalmaztak meg. A Don Bosco második részének novemberi vetítése még több érdeklődött vonzott, ezért a filmvetítést követő beszélgetés olyan gondolatok sokaságát vetette fel, és alakult ki komoly eszmecsere, hogy alaposan elszaladt az idő, késő estébe nyúlóan fejeződött be a rendezvény.

Konklávé

Az év utolsófilmvetítésére december 18-án került sor. A parókus atya az előzetesen megbeszéltek szerint a Konklávé című filmet vetítette le a szép számú érdeklődőknek. Sokak számára ez a film a színészek élethű és szuggesztív alakításának is köszönhetően lehetővé tette, hogy szinte részesei lehettek egy ilyen pápaválasztó eseménynek. Szinte belülről élhették át, mintha magunk is bíborosként jelen lennénk. Az igazi mély, sokak számára döbbenetes élményt a film vége jelentette. Szinte letaglózó volt és egy kicsit provokatív is. Ezt itt nem áruljuk el, ezzel is felkeltve kedves olvasóink kíváncsiságát és bíztatva mindenkit arra, hogy a filmet nézze meg. A beszélgetés során mély érzelmek törtek fel belőlünk, vélemények és ellenvélemények fogalmazódtak meg. Egyértelmű volt, hogy a levetített filmek közül ez váltotta ki a legmélyebb érzelmeket a jelenlévőkből.

A sziget

A 2026-os évben a vetítés megbeszélt időpontját a zord téli időjárás befolyásolta. Majd az ökumenikus imahét következett, így az új év első találkozójára január 26-án került csak sor. Szintén a megbeszéltek szerint a parókus atya A sziget című filmet vetítette le. Többek számára a film kissé vontatott volt, de a rendező valószínűleg így kívánta ábrázolni a bűnbánatnak egy életen át tartó teljességét. A szovjet matrózból lett szerzetes, majd szentéletű és csodákat tévő ember, aki egy gyilkosságnak vélt bűne miatt egész életén át azzal vezekelt, hogy a kazánházba talicskával tolta a szenet és fűtött a szerzetestestvérei számára, élete vége felé váratlanul összetalálkozott azzal az akkor már tábornokkal, akiről azt gondolta, hogy agyonlőtte a világháború éveiben. A tábornok gyógyíthatatlannak tartott beteg lányát vitte el a gyógyító hírében álló szerzeteshez. A találkozás döbbenete után és a szerzetes imái hatására a lány meggyógyult, a szerzetes pedig a tábornok bűnbocsánata után békében szenderedett el.

A viskó

Február 9-én került sor A viskó című film vetítésére. A jelenlévők közül ugyan többen is olvasták a könyvet, mégis a film nagy hatással volt rájuk is. Ez az élmény a vetítést követő beszélgetésekben is lejött, a megfogalmazott gondolatok hűen tükrözték a megszólalókban a film által kiváltott érzelmeket.

Igazából mennyország

A metropolita atya vizitációja és a húsvéti idő, valamint a parókus atya elfoglaltságai miatt a következő vetítésre csak május 18-án került sor, amikor is az Igazából menyország című film került vetítésre. A történet feszültségét nem a váratlanul súlyosan, sőt életveszélyesen megbetegedett kisfiúval kapcsolatos események adják, hanem a gyógyulását követő, általa elmondottak. A lelkész apa és a gyülekezete közötti feszültség egészen sajátos helyzetet hoz létre. Ez az a film, amit nem lehet igazán leírni, elmondani, ezt látni kell!

A következő vetítésre, amit nagyon várunk, a tervek szerint június 29-én kerül sor, és az Apa című filmet láthatjuk.

Hálás szívvel köszönjük Zajácz parókus atyának ezt a kezdeményezést. Nagyon sok lelkiélményt adott a filmek megtekintése és az utána következő beszélgetések is.

Maráczy Tibor